2021. május 31. A Budapest Airport is csatlakozott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és az Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. (IFKA) azon kezdeményezéséhez, amelynek célja, hogy felszámolja a közterületeken illegálisan lerakott hulladékot. A „Tisztítsuk meg az országot!” elnevezésű felhívásra a Budapest Airport is jelentkezett, a pályázat keretében elnyert mintegy 13 millió forint támogatásból a vállalat sorompókat, kamerákat és vadkamerákat telepít a repülőtér környéki érintett területeken.
Ha nem változtatunk életmódunkon, 2030-ra az élelmiszer tehető majd felelőssé a legnagyobb arányú károsanyag-kibocsátásért - áll Tesco legfrissebb közleményében. Évente 931 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik a háztartásokban, a kereskedőknél és egyéb élelmiszeripari folyamatok során. Nem meglepő tehát, hogy világszinten az üvegházhatású gázok 8 százalékának termelődését a szemétben landoló ételek okozzák. Az Tesco Magyarországon 2017 óta 68 százalékkal csökkentette élelmiszer-hulladékát, ezáltal pedig 89 590 tonnával járult hozzá a károsanyag-kibocsátás mérsékléséhez.
Át kell állnunk arra a működésre, hogy a nagy termelőegységeket megtartva nagyon sok kis termelőt is a hálózatba kapcsoljunk – mondta Biczók András. A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. elnök-vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt az áram-autópályákról, arról, hogy miért jelent feladatot az ország energiaellátásában akár egy téves időjárás-előrejelzés is, és hogy miként is szakadt ketté átmenetileg, néhány órára Európa energiaellátása egyetlen apró hiba miatt januárban
Amellett, hogy feketén-fehéren kiderült: a jelenlegi kedvező szaldó elszámolást az eddig sokak által véltnél (és reméltnél) szigorúbb feltételekkel vezetik ki az otthonfelújítási támogatással létesülő új lakossági napelemes rendszerek esetében, az is világossá vált, a változás a vissza nem térítendő állami támogatásból a vállalkozások által megvalósított háztartási méretű (azaz az 50 kW-ot nem meghaladó teljesítményű) naperőművekre is vonatkozik.
Az MVM Csoport tartott ma online sajtótájékoztatót, ahol a vállalat eredményeiről és terveiről beszélt Kóbor György elnök-vezérigazgató és Sum János gazdasági vezérigazgató-helyettes. A társaság az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül, már több mint 6 millió ügyféllel rendelkezik, míg az árbevétel megközelíti a 2 ezer milliárd forintot. A vállalatcsoport stratégiája hat alappillérre épül, többek között a tiszta energiatermelés növelésére, a digitális transzformációra és a regionális terjeszkedésre. Ennek jegyében hajtotta végre tavaly a társaság a cseh Innogy akvizícióját is, és idén is várhatóak új bejelentések. Zajlik a Mátrai Erőmű átalakítása és a tőzsdei bevezetés folyamata is. Az MVM jól halad ez utóbbihoz szükséges feltételek megteremtése kapcsán, a hitelminősítési folyamat jelenleg is zajlik.
Új korallmentő technológia segíthet visszafordítani a klímaváltozás okozta károkat. Az Ocean Shot elnevezésű zátonymodulok a természetes korallzátonyok formáját utánozva lehetőséget biztosítanak a korallok és más tengeri élőlények számára a letelepedésre.
Az Európai Unió tagállamai még tavaly decemberben állapodtak meg abban, hogy szigorítani kell a 2030-as klímacélokon. Az Európai Bizottság pedig júliusban tesz majd javaslatot a jelenleg érvényben lévő szabályozás módosítására, amely konkrétabban is meghatározza majd, hogy hogyan kell elérni az új célkitűzéseket. Ez különösen annak fényében fontos, hogy attól függően, hogy a klímacélok eléréséhez milyen intézkedéseket tesz az unió, alaposan megemelkedhetnek a fűtési költségek és az üzemanyagárak is. Elképzelhető ugyanis, hogy az EU kiterjeszti a szén-dioxid-kvóta kereskedelmet többek között a közúti közlekedésre és az ingatlanpiacra is, ami akár masszív áremelkedésekhez is vezethet a következő években az egyes tagállamokban. Lengyelországban például akár közel 200 százalékkal megemelkedhet a szénnel való fűtés költsége, míg Németországban és Franciaországban több mint 30 százalékkal drágulhatnak az üzemanyagok a kvótarendszer bevezetése következtében. Érdemesebb lehetne tehát a fűtés és a közúti közlekedés esetében is alternatív megoldásokat megvalósítani, derül ki a Cambridge Econometrics friss tanulmányából.
Ahogy arról beszámoltunk, május közepén jelentek meg az elektromos autók új támogatási programjának részletei. A pályázatok benyújtásáig kevesebb, mint egy hónap van hátra: a legnagyobb hazai elektromosautó-importőrnél, a Porsche Hungaria-nál azt tapasztalják, hogy a kiírás bejelentése után máris megnőtt az érdeklődők száma. Az importőrt most arról kérdeztük, mire érdemes figyelniük a vásárlóknak, mik azok, amiken elcsúszhat a kedvezményes elektromos autó-vásárlás.
Egy friss jelentés szerint jelentősen megugrott a magánrepülők használata Európában az utóbbi években, ez pedig jócskán megemelte a klímára negatív hatással bíró kibocsátást, így megoldás lehetne, ha a jövőben megadóztatnák azokat a magánrepülő-járatokat, amelyek csak kisebb távolságot tesznek meg - számol be a hírről a The Guardian.
Egy holland bíróság úgy döntött ma, hogy az olajóriás Shellnek 45 százalékkal kell csökkentenie a károsanyag-kibocsátását 2030-ig, ami jóval magasabb mint, ami a vállalat jelenlegi stratégiájában szerepel. A döntés precedensértékű, és komoly következményekkel járhat más társaságok számára.
Megvalósítási szakaszába lépett a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) Akvamarin projektje, amelynek célja a többletáram hidrogénné alakítása, abban tárolása, és a hidrogén más használati módjainak vizsgálata.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) arra hívta fel a figyelmet friss tanulmányában, amelyről mi is beszámoltunk részletesen, hogy a 2050-es klímasemlegesség elérése érdekében radikális változtatásokra lenne szükség. Többek között már most abba kellene hagyni az új olaj- és gázmezők kialakítását, és az új szénbányák nyitását, a gázkazánok értékesítését pedig be kellene tiltani 2025-től. A radikálisnak mondható javaslatokat felemás fogadtatásban részesítették a világ vezető hatalmai.
Mi azon országok közé tartozunk, melyeknek az a véleménye, hogy a környezetvédelem és a klímavédelem költségeit a nagy klímaromboló cégeknek kell megfizetniük – mondta Facebook-videójában Brüsszelből Orbán Viktor. A kormányfő szerint vannak, akik ezt az emberekkel fizettetnék meg, az ezzel kapcsolatos csata most kezdődik az uniós csúcson.
Egyáltalán nem volt felkészülve a hazai napenergia-termelő szektor a villamosenergia-rendszer kiegyenlítéséhez kapcsolódó költségeik megugrására. Iparági vélemények szerint ha a költségemelkedés tartósnak bizonyul, a termelők számára kigazdálkodhatatlan lesz, meggátolhatja újabb naperőművi befektetések megvalósítását, de legalábbis drasztikusan megemelheti a magyarországi napenergia-termelés költségét.
Számos kormányzat kötelezte már el magát a klímasemlegesség elérése mellett, ami biztató jel, ugyanakkor a szavak mellett tettekre is szükség van. Ugyan első ránézésre még rettentően távolinak tűnik a sokak által 2050-re vállalt zéró kibocsátás elérésének időpontja, pedig valójában az a helyzet, hogy már most is radikális változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy ezt elérjük. Már ma abba kellene hagyni az új olaj- és gázmezők kialakítását, és szénbányákat sem lenne szabad nyitni. A gázkazánok értékesítését 2025-től, míg a belsőégésű motorral működő járművekét 2035-től be kellene tiltani. Emellett soha nem látott mértékben lenne szükséges javítani az energiahatékonyságon, a megújulóknak és az elektromos autóknak pedig át kellene venniük a világuralmat 2050-ig. Fontos szerep jutna a hőszivattyúknak, a technológiai innovációknak és az infrastrukturális beruházásoknak is. Ráadásul mindez kevés a drasztikus mértékű klímaváltozás elkerüléséhez, ha nem párosul megfelelő nemzetközi együttműködéssel és finanszírozási háttérrel - derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség friss tanulmányából, amelynek fókusza a klímasemlegesség 2050-es eléréséhez vezető út.
A 2014 és 2016 közötti pangást követően új lendületet vett 2017-ben, és ismét erősödésnek indult az úgynevezett alacsony karbon energetikai (LCE) innováció az új szabadalmak száma alapján, ami egyértelműen kedvező fejlemény, még ha a tevékenység gyorsítására is lenne szükség. Az elektromos járművek és a kapcsolódó infrastruktúra gyors fejlődése az egész tiszta energia innováció területének legmeghatározóbb területe volt az elmúlt évtizedben.
A járványhelyzet miatt csökkenő villamosenergia-kereslet ellenére tavaly rekord magasságba ért Európában a származási garanciák (guarantee of origin, GO) iránti kereslet.
Véget vetnének a rövid távú repülős utaknak Németországban a Zöldek klímavédelmi okokból a választási programjuk tervezete szerint – írja a Magyar Nemzet.
Elindult a megújult Mol Bubi budapesti közbringarendszer csütörtök délután. Karácsony Gergely főpolgármester az átadás alkalmából tartott sajtótájékoztatón elmondta, hét éve indult a Mol Bubi, így már itt volt az ideje, hogy megfiatalítsák, okosabbá, "menőbbé" tegyék a rendszert.
